Egyenesre vasalt haj,
Élére hajtogatott ruha.
Eszközök vagyunk,
S félő, ostoba minden gondolat,
Lassan fejünkből szánkon át
Kiszalad.
Bűvölő üresség torkol magába,
Gyomrában savként mar szét
A józan tudat.
Ez az élet, hidd el.
Ma még jobbra megyünk,
Holnap már
Az összes lábnyom
Balra mutat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
nagyon jó Zitus!:)
VálaszTörlésElképzeltem ballagásra.....Szerintem oda való, de megköveznének érte minket((((
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésMint ballagóvers? Így még nem gondoltam végig a sorokat. :)