Egy hangos
dörrenés, belefájdult a fülem. Hál’ Istennek csak egy pillanatig tartott.
Dübögés a folyosón. Ide tartanak. A francba is!
Kivágódik az ajtó,
és ott állnak mind a ketten zihálva. Felülök az ágyamban, felhúzom a
strandpapucsom. Elindulok. Félreállnak az útból. Lassan csoszogok a másik szoba
irányába. Csendben baktatnak mögöttem, tudják, hogy rosszat tettek.
Megállok a nyitott
ajtóban, végignézek a szobán. Sok meló lesz ezzel.
Először is,
szükségem van egy lapátra.
(Daróczi Jakab /9. B/)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése