Fazekas-hét egy ifjú diákönkormányzati tag szemével nézve…

Ditta alig lépte át a Fazekas küszöbét, aktivitásával máris hallatja hangját. Az osztályát képviselő diákönkormányzati tag lévén számot vet egyik első közösségformáló rendezvényünkről úgy is , mint szervező, úgy is, mint új élményeket befogadó. Sőt! Megszólaltat néhány osztálytársat is: Szabó Flórát , Nagy Bálintot és Szabó Bencét, nekik hogyan tetszett a hét. Gratulálunk, Ditta! Lelkesedésed maradjon ilyen töretlen még 4 évig!

Általános iskolás koromban hallottam először a Fazekas-hétről. Nem igazán tudtam elképzelni, hogy ez mit jelenthet. Idén belecsöppenhettem én is ebbe a fontos eseménybe. Rengeteg szervezkedés, tucat érdekes program, lelkes diákok. De mi is történt egy hét leforgása alatt?

2013. március 18-án kezdődött. A diákönkormányzat már hetekkel ezelőtt kihirdette a programokat. Az iskola tanulóinak minden nap egy adott témának megfelelően kellett beöltöznie, amiért osztályonként pontokat kaptak. A hétfői napon valamilyen állatnak vagy állatmintás ruhába kellett öltözni. Én magam voltam az, aki ezen a napon felügyelte és összeírta, ki öltözött be. Nagyon jó érzés volt látni, hogy sokan lelkesedtek a feladat iránt, sőt mi több, komolyan is vették. A legnagyobb meglepetés számomra az volt, mikor egy számomra ismeretlen fiú odaállított egy hatalmas Pombar-maci jelmezben.

 A délután folyamán volt az Egészség-Fazék vetélkedő Gargya Péterné tanárnő vezetésével. A diákoknak 4 fős csapatokba rendeződve kellett előzetesen egy reformsüteményt sütniük és mellé leírni a receptjét is.

Hogy még jobban érzékeltessék a diákokkal, hogy ez a hét más, mint a többi, a csengőt is megváltozott. A híres „Hakuna Matata” című dal pár sorát hallgatva kellett a diákoknak órára menniük.

Kedden DÖK-reggelivel várták a szervezők az éhes diákokat. Saját készítésű süteményekkel, szendvicsekkel és forró teával kínálták iskolánk tanulóit és tanárait. Ennek a napnak a „Suit-up day” volt a neve, ami magyarul annyit tesz: Öltözz ki!

Este pedig Fazekas-gála hangulatát vittük be a tanítási időre. Este 5 órakor kezdődött az immár sok évre visszatekintő gála. Itt nemcsak a valamiben tehetséges diákok, de  a tanáraink is bemutatkoztak egy fergeteges egyveleggel. Számomra ez volt a legeslegjobb program!!!

Én is felléptem – mazsoretteztem – és iszonyatosan élveztem. A fellépők közül leginkább az énekesek tetszettek. Jó belegondolni abba, hogy mennyi tehetséges diák jár a Fazekasba.

Szerdán a diákoknak strébernek kellett beöltözniük: „szódás szemüveg”, térdzokni, ¾-es nadrág, nadrágtartóval és tökéletesen lesimított haj. Egész délelőtt állomásról állomásra mentek az osztályok, érdekes feladatokban mérkőzhettek meg egymással. Az állomások rendkívül jók voltak, a DÖK csapata maximálisan odatette magát, gőzerővel dolgozott. A Popdaráló című feladattól, a leegyszerűsített Honfoglalóig mindenféle versenyszám szerepelt a programban. A diákoknak lehetőségük nyílt karaoke-zni, a szórakozás mellett pedig keményen küzdöttek az állomásokon.

Nagyon szoros volt a verseny, a dobogós helyezetteknek pedig kijárt az ajándék: 1. helyen végzett a 10. A osztály, 2. helyen a 9. A osztály és 3. helyen a 11. A osztály. Arattak az emelt szintű matematika tehetséggondozó osztályok tanulói.

Tanítási idő után a tornateremben először tanár-diák sportvetélkedőkön vehettünk részt. A kosárlabda mellett röplabdában csaptak össze a tanulók oktatóikkal. Osztálytársam Szabó Bence (9. NyE) így vélekedett az eseményről: „Részt vettem a tanár-diák röplabdán, nagyon jó volt, szeretnék jövőre is játszani!”. Ezt követően egy nagyon érdekes programon vehettek részt az érdeklődők. A DEKOM (Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja) tartott bemutatót ügyes, kiképzett kutyákkal. Érdekes történetekkel és munkájukat szemléltető műsorral vártak mindenkit.

Közeledünk a hét vége felé. Csütörtökön hollywoodi hősnek kellett beöltözni, azaz valamilyen mesehősnek, zenésznek, esetleg színésznek. Kellemes érzés volt, mikor napközben összefutottam Jack Sparrow-val, vagy néhány balerinával, de találkoztam Piroskával és Törpillával is.

Délután 2 órától kezdődött a végzős búcsúztató. A végzősöknek készülniük kellett egy 5 perces tanárparódiával és egy indulóval a Pokemon első 3 versszakát átírva. Ezekben legfőképp a humor volt jelen, mindenki nagyon élvezte az előadást, tanárok és diákok egyaránt. Természetesen  a végzősök kaptak helyben is feladatokat. Először húzniuk kellett egy szerenád dalt, amit el kellett énekelniük.

Mikor minden osztály végzett a feladatokkal, az osztályfőnököket ki kellett küldeni a teremből. Következett a Mr. & Mrs. című játék. A végzősök osztályonként kaptak egy totót, amit gyorsan kitöltöttek. Nem volt nehéz feladatuk, a kérdések mind róluk szóltak. Például, hogy ki a legmagasabb lány az osztályban, vagy hogy hány gyermeke van az osztályfőnöküknek. Azonban ezután jött a feladat neheze. Csak akkor kaptak pontot egy kérdésre, ha az osztályfőnökük is pontosan ugyanazt válaszolta. Itt megtudhattuk, hogy mennyire ismerik egymást a diákok és tanáraik. Hogy senki meg ne fázzon a hideg tornateremben, egy kis mozgást is vittünk a versenybe: zsákban futás és tojás ping-pong. A tanulók minden erejükkel küzdöttek.

A végzős búcsúztatót a 12. C osztály nyerte. Úgy hiszem, egy izgalmakkal teli programsorozatot tudhatunk magunk mögött. De ez nemcsak móka és kacagás volt. Szabó Flóra (9. NyE) osztálytársam, a DÖK tagjaival szervezte meg ezt az egész vetélkedőt. Megkérdeztem, mi jelentette számára a legnagyobb nehézséget, és hogy látja, tetszett-e a végzősöknek mindez: „Nehéz volt megszervezni úgy a feladatokat, hogy mindenki számára jó legyen, emellett ötletes, vicces, mutatós, és ne lépje át az időkorlátot. A visszajelzések pozitívak voltak, és úgy tudom, a végzősöknek is tetszett.”

Elérkezett az utolsó nap. Az előző nap folyamán mindenki megtudta a végleges eredményeket, erre a napra maradt a pletykálkodás. Természetesen a beöltözés sem maradt el: visszatértek a régi idők. A fiúknak lánynak, a lányoknak fiúnak kellett beöltözni. Ebből nagyon vicces sztorik születtek. Jókat nevettünk a bevállalós diákokon.

Összességében szerintem nagyon jó volt ez a hét. Közösségformáló szerepe kiemelkedő az iskola történetében. Arnóth Katalinnak (11. D), a DÖK elnökének szervezésében egy emlékekkel teli programsorozaton vagyunk túl.

Én magam is mint diákönkormányzati tag, úgy vélem, rengeteget munkálkodtunk azon, hogy felkeltsük diáktársaink érdeklődését, ami véleményem szerint maximálisan sikerült. Nagy Bálint (9.NyE) osztálytársam nyilatkozott arról, hogy neki a beöltözések közül melyik tetszett a legjobban: „Ami a legjobb volt, az a keddi beöltözés, mivel az állt hozzám a legközelebb. Emellett a pénteki is, szeretnék gratulálni azoknak, akik bevállalták, feldobták a napomat!”

Úgy érzem, az ilyen véleményekért  szeretnék még több Fazekas-hét szervezésében részt venni!

 Bessenyei Ditta
9. NyE

2013. április 7.