Tóth Zita Emese: Húzódások

1.
Ahogy'
dolgozni kezd a szinusz csomó,
és a hisz-köteg adja át a
Tawara-szárnak a jelet,
és pumpálásra készteti a Purkinye-rostokat,
tudod, mikor meghallom a neved.
Megindul a vér az aortán keresztül,
bezúdul a kisebb testvénákba,
érzem..

s ha majd esik az eső,
mert esni fog,
szivárványbőröm legyen,
hogy megismerj,
merj, merj,
ne csak szeretni, akarni is.

2.
Ne csak szeress,
akarj is,
marj is,
mert csak ez a veled- nélkülözés
tud édesen fájni.
És maradj, maradj magadnak,
-ahogy én is magamnak-
mással,
meg ezzel a csendes, rezignált
elmúlással.