Hosszú ez a január

Miért is ilyen hosszú? Pedig épp úgy 31 napos, mint a december. Épp ezért ilyenkor hajlamos az ember visszatekinteni... Igen. Mondjuk a várakozásra. A karácsony előtti elcsöndesedésre, az ünnepre való készülődésre.

Simon Gyula tanár úr fotója

Iskolánk évek óta az egyik legszínvonalasabb - vagy ha személyes akarok lenni, számomra a legszínvonalasabb - rendezvénye a KARÁCSONYI KONCERT. A hosszú évek óta  "működő rendezvény" segít nekünk az ádventi várakozásban. Édes táplálék a léleknek. Mikor elhallgat a szó, akkor megszólal a zene.
Volt diákjaink, szülők, vendégek járnak vissza évről évre. A helyszínek mindig emelik a varázslatot.
Mi kell ehhez? Ki kell ehhez?  Köpöczi Marianna tanárnő igényes munkája s a lelkes énekkarosok. Álljon e cikkben a nevük is!
Köszönjük Nektek , tanárnő és köszönjük, énekkarosok!  Ti nemcsak azt tudjátok, hogy a dal nemesít, hanem azt is, hogy az együtt éneklésnek külön varázsa van.


Leánykar

Szoprán

Csiszár Dorottya 9.a
Danyi Réka 9.c
Dienes Sára 9.b
Dobránszky Blanka 8.a
Horváth Tímea 10.b
Madar Angelika 11.c
Ocsenás Dorottya 10.b
Polonkai Vanda 10.a
Szuszik Dóra 12.a
Szűcs Pálma 8.a
Varga Anita 11.c
Varga Enikő 10.c
Vincze Boglárka 10.d

Mezzo

Dobránszky Lilla 9.e
Fábián Zsófia 8.a
Heim Orsolya 10.d
Hevessy Angéla 9.e
Kaits Vanda 12.d
Muraközi Zsófia 10.a
Nagy Boglárka 11.b
Óvári Fanni 11.b
Pénzes Vanda 10.d
Szuszik Petra 10.e

Alt

Berindán Krisztina 12.a
Czimre Kitti 12.b
Gál Alexandra 12.e
Gyuris Katinka 13.b
Illyés Hajnalka 11.d
Kolostyák Kamilla 9.e
Kustár Annamária 10.c
Stief Márta 11.c
Szőllősi Nikolett 9.b
Tarsoly Zsófia 10.c


Kamarakórus

Szoprán

Danyi Réka 9.c
Csiszár Dorottya 9.a
Polonkai Vanda 10.a
Szuszik Dóra 12.a
Varga Enikő 10.c
Varga Zsófia 10.e
Vincze Boglárka 10.d
Alt
Cs. Kiss Vera 7.a
Gál Alexandra 12.e
Kustár Annamária 10.c
Lukács Evelin 11.a
Tarsoly Zsófia 10.c
Szuszik Petra 10.e

Fiúk

Bogdándi István 12.a
Gargya Tamás 11.d
Jámbor Dominik 7.a
Kovács Lőrinc 10.c
Nemes Kristóf 9.b
Németh István 12.a
Sinka Andor 9.b
Turányi László 11.c




           Reméljük eljön az az idő, amikor a karácsonyfa alá tehetjük az igen magas színvonalú munkájukból készül CD-t is.
Az igényes művészetet pártoló szponzorok segítségét örömmel fogadjuk.) Ha eljut Hozzád ez az írás, ezért oszd meg minél több helyen!

Jambusban, troceusban...vagy disztichon? vagy 'csak ' HEXAMETER? (Újabb pályázat)

Cím: Haza, Család, Emberiség - versírás
Kiíró: Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület
Határidő: 2012. 03. 15.
Pályázhat: kortárs magyar líra minden alkotója
-------------------------
HAZA, CSALÁD, EMBERISÉG - VERSPÁLYÁZAT

Mik azok a klasszikus időmértékes metrumok? A legnehezebb ilyeneket írni. Pl. hexameterben íródott az Odüsszeia, a Huszt pedig disztichonban. Ezek rímtelen sorok voltak. Aki próbálkozik, el kell felejtenie, hogy néhány kancsalul összecsengő rím, verssé tesz egy szöveget.
A téma, látjátok, adott! A pályázatírás első lépése itt a verstani ismeretek felelevenítése. Az ókort leszámítva, legtöbb versünk jambikus. Ezek rímesek.lyen a Szózat is.

A Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület (KIMTE) Líra
Szekciója, A Magyar Parnasszus Az Élő Magyar Líra Csarnoka hagyományteremtő
szándékkal verspályázatot ír ki a kortárs magyar líra minden alkotója
számára Haza, Család, Emberiség témakörében.

A pályázati versek formája a klasszikus időmértékes metrumok valamelyike
legyen. Az ettől eltérő formájú költeményeket a díjazásnál nem áll
módunkban figyelembe venni. A versek mutassák meg a magyar lírai nyelv
eredendő szépségét; választékos stílusban íródjanak; a klasszikus metrummal
nem összeegyeztethető trágárságok és szleng kifejezések kerülendők!
Az időmértékes költészet nem avult el, szabályai továbbra is érvényben
vannak, és meggyőződésünk szerint a klasszikus időmértékes formák a
jelenben is alkalmasak az emberi lényeg kifejezésére, értékes lírai
alkotások létrehozására.
A pályázaton műfaji megkötés nincs.
Minden szerző maga választhatja meg a verséhez a megfelelő metrumot. A
hibátlan verseléshez azonban ragaszkodunk, és ahhoz is, hogy a jól
alkalmazott formába a Szerzők szabatos és világos szöveget öltöztessenek. A
feltűnően hibás metrummal vagy zagyva szöveggel küldött alkotásokat nem áll
módunkban díjazni.
Ugyancsak nem áll módunkban díjazni azokat a műveket sem, amelyek szerzői
nem hajlandók betartani a magyar nyelv jelenleg érvényben lévő helyesírási
és központozási szabályait. Néhány hiba esetében a zsűri javaslatot tesz a
Szerzőnek a mű javítására; ha azonban a helyesírási és központozási hibák
száma a tűrhető mértéket meghaladja, a verset kizárjuk a pályázatból.

Különösen aktuálisnak tartjuk a haza, a család és az emberiség fogalmának
lírai eszközökkel történő újragondolását, esetleg újra definiálását, a
hozzájuk fűződő érzések tisztázását.

A következő kérdések feldolgozását várjuk elsősorban:
- Milyen érzések fűznek bennünket ma a hazánkhoz?
- Mit jelent ma a hazaszeretet?
- Milyen érzelmek fűznek bennünket hazánkhoz, honfitársainkhoz?
- Milyen kötelességeink vannak a hazánkkal szemben?
- Mit jelent, és miért fontos ma magyarnak lenni?
- Milyen kapcsolatban vagyunk más népek fiaival?
- Mit tehetünk hozzá, és mit kell hozzátennünk az emberiség közös
kultúrájához?
- Hogyan kell megőriznünk a sajátunkat?
- Milyen értékeket rejt, vagy rejthet napjainkban a család, milyen, vagy
milyennek kellene lennie?
- Hogyan változott, mit jelent manapság a család, mint szeretetközösség?
- Mitől más a mai család, mint a tegnapi vagy tegnapelőtti?
- Milyen manapság apának, anyának, gyermeknek lenni?
- Hogyan védheti meg tagjait a család a jelen és a közeljövő kívülről jövő
ártalmaival szemben?
- Mi a szeretet jelene, jövője, egyáltalán: mit jelent manapság a szeretet?
- Melyek az emberiség jelenlegi legnagyobb problémái, hogyan lehet őket
tiszta lírai nyelven megfogalmazni, és van-e rájuk orvosság?
- Milyen egyensúlyt kelle(ene)képeznie az emberiség számára a globálisnak
és a lokálisnak?
- Milyen módon tudnak a Föld népei békés alkotómunkában együtt élni és
alkotni a jövőben?
- Melyek a globalizáció veszedelmei, ártalmai, nemkívánatos vonásai?
- Miképpen függ össze egymással a jelenben és a jövőben haza, család és
emberiség?

Minden Kedves Pályázót arra kérünk, hogy a témával kapcsolatos kiüresedett
politikai és médiaszólamokat, közhelyeket igyekezzék elkerülni, a témában
rejlő mélységekre vagyunk elsősorban kíváncsiak!

Az alkotásokat kizárólag elektronikus formában (lehetőleg csatolt
dokumentumban) a következő e-mail címen fogadjuk: vers@kimte.hu

A tárgymezőbe kérjük beírni: Haza, család, emberiség

Beküldési határidő: 2012. március 15.

Az eredményhirdetés várható időpontja: 2012. április 11.
A díjátadó várható időpontja Az Élő Magyar Líra Csarnoka ünnepségén: 2012.
április 14.

Értékelés és díjazás:
A zsűri A Magyar Parnasszus szerkesztőségének és bizottságának tagjaiból
kerül ki.
A győztes műveket antológiában jelentetjük meg, a legjobb alkotások szerzői
értékes könyvjutalomban részesülnek.
A döntőbe jutott versek felkerülnek A Magyar Parnasszus Az Élő Magyar Líra
Csarnoka portáljára. A díjazottak elfoglalhatják szintjüknek megfelelő
helyüket a Magyar Parnasszus hegyének különböző szintjein.

Nevezési díj nincs, a győztes alkotások szerzőitől az antológiában való
megjelenéshez hozzájárulást nem kérünk.

Az alkotások beküldésével a pályázók beleegyezésüket adják abba, hogy a
beküldött pályamunkát a KIMTE mind elektronikus, mind nyomtatott formában
közzétegye. A pályázó mindenféle honoráriumról lemond.
A Karcolat Irodalmi és Művészeti Tehetségkutató Egyesület fenntartja a
jogot a megjelenésre szánt pályamunkák szerkesztésére.

KIMTE és Az Élő Magyar Líra Csarnoka szerkesztősége

Tóth Zita Emese: Húzódások

1.
Ahogy'
dolgozni kezd a szinusz csomó,
és a hisz-köteg adja át a
Tawara-szárnak a jelet,
és pumpálásra készteti a Purkinye-rostokat,
tudod, mikor meghallom a neved.
Megindul a vér az aortán keresztül,
bezúdul a kisebb testvénákba,
érzem..

s ha majd esik az eső,
mert esni fog,
szivárványbőröm legyen,
hogy megismerj,
merj, merj,
ne csak szeretni, akarni is.

2.
Ne csak szeress,
akarj is,
marj is,
mert csak ez a veled- nélkülözés
tud édesen fájni.
És maradj, maradj magadnak,
-ahogy én is magamnak-
mással,
meg ezzel a csendes, rezignált
elmúlással.

TÁG - Fazék amatőr lány kosármeccs

Kedden (11.29-én) 14:30-tól fogadtuk legnagyobb ellenfelünket, a TÁG-os lányokat.

Mindnyájan tudtuk, hogy nagy a tét: minden lépés, minden passz számít. Az első másodperctől az utolsóig küzdeni kell, és egy pillanatra sem lehet kiengedni.

Ennek ellenére az első negyedben pár támadásunk kivételével szinte mindegyik megakadt, pontatlan dobásaink elkerülték a gyűrűt. A lepattanókat az ellenfél szerezte meg, és határozottabb támadásokkal ők kerekedtek felül (7-12). Majd a szünetben kapott fejmosás után kissé magunkra találtunk, és próbáltunk erőt meríteni egymásból. Ez sikerült is. Minden pályán levő játékosunk szerzett pontot, így a negyed felénél átvettük a vezetést, amit ebben a félidőben meg is tudtunk tartani (29-25). Előnyünket a harmadik tízperc elején 9 pontra növeltük, ám kitartásunk lankadt, fáradékonyabbak, figyelmetlenebbek lettünk, elkezdtünk kapkodni. A harmadik negyed második felében egyetlen egy kosarat sem dobtunk, ezzel szemben ellenfelünk könnyű kosarakkal 8 pontot szerzett. Így felzárkóztak 1 pontra (42-41).

Nagyon sok gondolat kavargott a fejünkben, kezdtünk elbizonytalanodni, de mindnyájunk előtt ott lebegett célként az országos bajnokság, az, hogy küzdeni kell, és akarni ezt az egészet. Az utolsó negyedben hol mi, hol az ellenfél vezetett 1-2 ponttal. A TÁG-osok elkezdtek hinni abban, hogy megnyerhetik a meccset.

Az utolsó percre 2 pontos hátránnyal fordultunk, ám innentől kezdődött a csoda. Úgy játszottunk, mint a mérkőzés folyamán eddig soha. Az ellenfél játékosait sorra megállítottuk, a labdaszerzéseinkből indított gyors, meglepetésszerű támadásokat mindig kosárral tudtuk befejezni. Összeszedtük magunkat, de ehhez az kellett, hogy el tudjuk felejteni az eltelt 39 percet, a kudarcokat, a könnyeket. De emlékeznünk kellett mindarra, amire Kecsu bá’ tanított bennünket: hogy nekünk akarni és harcolni kell, el kell vállalni a dobást, és nem szabad elbizonytalanodni. Az utolsó 1 percben 8 pontot szereztünk, míg az ellenfél csak 2-őt. Így 63-59-re megnyertük a mérkőzést a szinte teljes játékidőt pályán töltő Dórinak, Lizinek, Edinek, Zsuzsinak és Vivinek köszönhetően.

Ez a meccs mindnyájunkat megtanított arra, hogy ha le tudjuk győzni önmagunkat, túl tudunk lépni a kudarcon, el tudjuk viselni a fáradtságot, és fel tudjuk ismerni a lehetőségeinket, akkor semmi sem lehetetlen: ha igazán akarjuk. Mert egyik csapattársam szavaival élve:,, Esküszöm, unalmas lenne az élet az ilyen meccsek nélkül!”

63-59 (7-12;29-25;42-41)

Dóri 22, Lizi 18, Edi 12, Zsuzsi 7, Vivi 4

Csoki-Fazék amatőr lány kosárlabdameccs

Az idény első amatőr meccsét a csokonais lányok ellen kedden (október 25-én) 14:30-tól idegenben játszottuk.

Már alig vártuk, hogy elkezdődjön a bajnokság. Az első mérkőzés mindig nagyon sokat jelent a lányoknak fizikailag és lelkileg is. Újra átjárt minket a boldogság és izgatottság már jól ismert érzése. Végre élesben játszhatunk, ténylegesen küzdhetünk a csapatért, de ugyanakkor meg kell felelnünk az elvárásoknak is!

Már jól ismertük a Csokonai csapatát. Tudtuk, hogy erejük irányítójukban van. Ha őt megfogjuk, és nem vesszük át az ellenfél játékstílusát, hanem a számunkra olyan fontos gyors játékot tudjuk produkálni, akkor a meccs elejétől fogva a kezünkben lesz. Ezt a lányok ügyesen megoldották. Erősen kezdtünk, nem hagytuk felállni az ellenfelet, hirtelen indításokkal, pontos dobásokkal és passzokkal már az első negyedben óriási előnyre tettünk szert. Egy-két perc kivételével az egész mérkőzés alatt egyértelműen látszott, hogy a csapat küzdeni tudása, találékonysága, összetartása a régi.

Talán ennek a meccsnek a lényege nem is az óriási 18-79-es győzelem volt, hanem az, hogy újra éreztük a kosárlabdát. Le sem lehet írni, milyen érzés volt a kispadon szurkolni vagy a pályán futni. A játék után biztos, hogy mindenki hullafáradtan és kisebb sérülésekkel tért haza. De annál boldogabbak voltunk, hogy újra elkezdődött valami, valami nagyon fontos dolog: kitartást és lelkesedést igénylő, de oly sok mindent adó.

18-79 (6-20; 8-36; 10-59)

Lizi 20, Edi 18, Juci 10, Dóri 6, Zsuzsi 6, Orsi 6, Blanka 5, Dorottya 4, Petra 2, Emese 2, Bogi, Kinga

Gyuris Adél Kinga 11/e

Fazék-Tág profi lány kosárlabdameccs

Az idény első profi meccsére a favoritnak számító TÁG ellen idegenben, szerdán (11.09-én) 14:45-től került sor.

Ezen a mérkőzésen számunkra nem a győzelem, hanem a tisztességes helytállás, a játékritmus tartása volt a fontos. Kecsu bá’ a játszma elején mindegyikőnktől azt kérte, a nálunk jóval erősebb csapat ellen próbáljuk meg – magunkhoz mérten – a legtöbbet nyújtani. Ugyanis ezen lányok ellen, akik között több korosztályos válogatott is van, csak így lehet életben maradni.

Ennek ellenére kissé erőtlenül, összezavarodottan kezdtünk, így az első 4 perc után 17-3-ra állt az „eredményjelző”. De az időkérés után magunkra találtunk, ezt a negyedet 31-8-ra tudtuk hozni. A következő játékrészekben több szép támadást is sikerült kosárral befejeznünk, ám a védekezésünkbe csúszott hibák miatt az ellenfél sok könnyű pontot szerzett.

Így alakult ki a harmadik negyed felére a 40 pontos különbség, ami a diákolimpiai meccseknél a játék lefújását jelenti. Az eddigi TÁG profi csapata elleni meccsekhez hasonlóan ezt sem tudtuk végigjátszani, de most tudtunk harcolni és mertünk próbálkozni, talán ezért is lehet, hogy most szereztük a legtöbb pontot ellenük.

59-18 (31-8; 46-14)

Vivi 7, Dóri 4, Juci 4, Lizi 3

Gyuris Adél Kinga 11/e