ELSŐSAVATÓ I. 2010

A 9.E osztály dicshimnusza

Mennyi szó, mennyi tintapaca,
Mind hasztalan, és kevés arra,
Hogy leírja, kik is vagytok ti:
A kicsik bébiszitterei....

Egyetlen osztály sincs,
Mely a sulinak ekkora kincs,
Lényetek akár a fény,
Vagy az eper egy fagyi tetején.

Dísztárcsa egy autó kerekén,
Melyből nincs még egy a Föld kerekén:
Ez az osztály is ilyen kiváló,
Utánozhatatlan és egyedülálló.

Veletek a folyosón találkozni,
Olyan, mint Isten lábát megfogni.
De nekünk e mindennap tapasztalható,
Ezért az érzés hatványozottan mélyreható.

Eddig gumicsirke módjára
Indultunk a magunk dolgára,
De lepkehálóként minket összefogtatok,
S mint egy antenna, utat mutattatok.

Sorolni is nehéz rátok a jelzőket,
Mintha nem ízesítenénk retekkel szendvicsünket,
Vagy ha kihagynánk az osztrigát a tengergyümölcsei-tálból,
Olyan űr lenne itt a hiányotokból.

A napunk csakis jó lehet,
Ha magunk mögött hagyva a kipufogógáz-felleget,
Belépünk a hátsó épületbe,
S bepillanthatunk a termetekbe.

Jobb érzés ennél nem is létezik,
Lelkünk perselye már nem éhezik,
Mert Ti azt örömmel tápláljátok,
S borravalóként szeretetet is adtok.

Tudjuk, ezt eléggé meg nem köszönhetjük,
De hálánkat valahogy kifejezhetjük:
Íme, zárásként, egy szórakoztató
Fiú hullahopp-karika bemutató.