Gyuris Adél Kinga: Fazék – Kereskedelmi amatőr lány kosármeccs

A kereskedelmis lányok elleni meccset hazai környezetben, szerdán (11. 24-én) 14:45-től játszottuk.

Magabiztosan kezdtünk a kevesebb, és kevésbé rutinosabb játékosokat felvonultató csapattal szemben. A támadásokat végigjátszottuk, és szinte mindig kosárral fejeztük be. Védekezésünkkel megakadályoztuk az ellenfél palánkhoz jutását, így a messzebbről, kényszerből eldobott pontatlan labdákból az első negyedben ők csak 2, még mi 20 pontot szereztünk. A vezetésünk, az ellenfél fáradtsága és játéka miatt, mindannyian pályára kerülhettünk. Egyre tovább növeltük előnyünket, szinte minden játékosunk szerzett pontot.

A végig kapkodva, futkározva játszó Kerisek felett 40 ponttal diadalmaskodtunk.

végeredmény: 56 – 16 (22-2; 27-6; 42-12)

pontszerzők: Makszin Vivi 12, Bakóczy Judit 9, Lakatos Dóri 6, Kovács Edi 6, Nyolczas Zsuzsi 4, Debreceni Cinti 4, Albert Orsi 4, Nagy Bogi 4, Gökler Kriszti 2, Petra 2, Dalma 2, Gyuris Kinga 2

Gyuris Adél Kinga : TÁG - Fazék amatőr lány kosármeccs

Első amatőr meccsünkön rögtön legnagyobb riválisunkkal, a TÁG-os lányokkal kerültünk szembe. A hétfőn (11. 15-én) 14:45-től kezdődő játszmára vendégként érkeztünk.

Sem a hazaiak, sem mi nem kezdtünk jól. Mindkét együttes kapkodott, összeszedetlennek, figyelmetlennek tűnt, melynek rengeteg fault és büntető lett az eredménye. Bár mi többször próbálkoztunk dobással, de a bement találatok mégis ellenfelünk 12-10-es vezetését eredményezte. A második 10 percben a TÁG kissé magára talált, mi viszont továbbra is elhamarkodottan passzoltunk, nem játszottuk végig a támadó időt, eladtuk a labdát, a lepattanókat nem tudtuk megszerezni, zónavédekezésüket nem tudtuk áttörni. Így ellenfelünk a félidő végére könnyű kosarakkal már 11 ponttal elhúzott.

A különbség kiábrándította az egész csapatot. Elkeseredtünk. De Kecsu bá’ higgadt és reális „szentbeszéde” megnyugtatott és észhez térített minket. A csapatmegbeszélést követően mintha kicserélték volna a lányokat. Megfontoltan, okosan, reményteljesen játszottunk. Harcoltunk a labdáért; a lepattanókat mi szereztük meg, pontatlan passzaik elkapásából, gyors, meglepetésszerű támadásokat tudtunk indítani, védekezésünkkel összezavartuk soraikat. A szinte teljes játékidőt pályán töltő Vivi, Zsuzsi, Dóri hármas, ügyesen cselezte ki a zónát és pontos dobásaikkal esélyt sem adtak az ellenfélnek. Az egy emberre támaszkodó hazaiak összezavarodtak, kezdték elveszíteni a meccs fonalát, egy kosarat sem szereztek. A harmadik negyedben ledolgoztuk hátrányunkat, így az utolsó játékrészre 26-27-es vezetéssel fordultunk. A negyedik 10 percben is megtartottuk hidegvérünket; annak ellenére, hogy Dóri és Juci is kipontozódott. A meccs végéig magabiztosan kezünkbe tartottuk az irányítást. Az utolsó két és fél percet végigtámadtuk, így a mérkőzés zárását jelző hosszú sípszó után a kispadról egy emberként felpattanva örömmámorban ölelkeztünk össze a pályáról lejövő holdfáradt játékosokkal.

Ezen a mérkőzésen szinte már a padló alatt voltunk. „Tudunk” ilyenek is lenni. De olyan az igazi csapat, aki egymást támogatva, tiszta szívből tud játszani.

Úgy érezzük most lettünk igazán egy csapat!

végeredmény: 28-33 (12-10; 26-15; 26-27)

pontszerzők: Makszin Vivi 11, Lakatos Dóri 8, Nyolczas Zsuzsi 6, Bakóczy Juci 2, Kovács Edi 2, Debreczeni Cinti 2, Nagy Betti 2

TÁG - Fazék profi lány kosármeccs

A TÁG (profi csapata) elleni visszavágót vendégként, hétfőn (11.08-án) 14:45-től játszottuk.

A két és fél hete elszenvedett vereséget követő edzői szavak mindenkit helyrepakoltak. Ennek is köszönhetően a mérkőzést tiszta fejjel, „nyugodtan” tudtuk elkezdeni. Annak ellenére, hogy három kiváló centerünket betegség miatt nélkülöznünk kellett.

Az első 5 percben szinte fej - fej mellett haladt a két csapat. (Talán az ellenfél által is elismert gyorsaságunknak köszönhetően. J) Küzdöttünk a labdáért Jucival az élen, párharcaink egyre komolyabbá váltak, Dóri meg csak úgy bombázta a palánkot, Vivi pedig biztos kézzel kormányozta a csapatot. Ám az „agyban” gyorsabb házigazdák játékrutinja miatt az első negyed végén 24-9-re állt az eredményjelző. A második 10 percben már látszott, hogy fáradunk. Pontatlan passzainkat az ellenfél könnyedén megszerezte, a lepattanók sem a mi lányaink kezébe kerültek. Ebben a negyedben 29 kapott pont ellenében csak egy kosarat dobtunk. Így alakult ki a 40 pontos különbség, ami a diákolimpiai meccseknél a játék lefújását jelenti.

Ugyan most sem sikerült végigjátszani a mérkőzést, de tudtunk harcolni és mertünk próbálkozni.

pontszerzők: Lakatos Dóri 7, Makszin Vivi 2, Nagy Bogi 2

végeredmény: 53-11(24-9)

Szűcs Noémi - Hajnali gitárjáték

Harmattükörbe karcolt halovány képe
A fénynek lehullik a tarka avarba,
Hangja suttog egy kis fűszál fülébe:
Szebben kell zöldelni, mint tegnap, mert ma
A napsugárkirály mosolyog az égen.

A fűszál lustán fordul egyet, s társának
Elmeséli az örömhírt, hogy érkezik,
A király, akit már oly rég nem láttak,
Vajon milyen lehet? Csak elképzelik
Forró mosolyát, a lágy tekintetében

Az álmos kis pillangókat táncolni látják.
És táncuk közben a természet úgy nevet,
Olyan vidámak és boldogok a fák,
Mintha tavaszt jósolnának, nem telet.
Édes gitárdallamot hallok valahol.

A király a trónján ül, fönn a kék égen,
S fülel, vele fák, virágok is fülelnek...
A dallam lágyan száll az őszi szélben…
És ekkor ébred fel bennem a lélek:
Mikor lelked szívem húrjain gyakorol.

szösszenet...

Plaschil Bernadett

Fordítás nélkül…

Van az a pillanat,
Ami ha elragad, világokon keresztül repít
A végtelen forgatagába,
Hol elvész az érzék, minden érték,
S valóra válik, mit szeretnénk.

Van az a pillanat,
Mikor a boldogság selymes leple
Alatt együtt lehetünk,
S finom érintéssel terelgeti
Közös létünk
Tovább...

Van az a pillanat,
Mikor a tisztaság édes könnyei
Áztatják arcom,
Mert boldogságtól részegülten
Folyton elcsuklik a hangom.

Van az a pillanat,
Mikor lelkeink a szív nyelvén
Félénken egymásra mosolyognak,
Mondanod sem kell, pillantásod elég,
Könnyen felfedezed lelkem tengerét.

Múlik az idő, múlik a pillanat,
Te elmész, s mégis semmi az,
Mi utánad marad.

2010. november 9.

Szerbina Emese - Hol vagy, Karácsony?

Imádtam a Karácsonyt. Kisgyerekként másra sem tudtam gondolni, mikor a naptárakat áthajtottuk decemberre. Visszaszámoltam. 23, 22, 21, 20…

Megvolt az ünnep varázsa. Favásárlásnál, az az isteni illat, ahogy lépkedtem a szebbnél szebb fenyők között. Mikor kiválasztottam a legnagyobbat és a szüleim kacagva vittek egy kisebb, de annál gyönyörűbb darabhoz.

Mikor elsején megvettük az Adventi naptárakat, és utána minden este megettünk egy-egy csokit, egyre közelebb kerülve ahhoz a bizonyos naphoz.

A nagy dilemmák, hogy kinek mit készítsünk. Mikor hárman nekiültünk becsomagolni az ajándékokat. Mikor büszkén tekintettünk végig a kész csomagokon.

Mikor titokban nekiálltunk megkeresni az ajándékainkat, és csalódnunk kellett, hogy még mindig van olyan hely a házban, amiről nem tudunk…

Hogy miért beszélek múlt időben?

Nem akarok lelombozni senkit, aki még nem vesztette el teljesen az ünnep iránti lelkesedését (mint én). De! November 7-e van. Nemrég volt Halottak napja. Akkor mégis miért kívánnak a nagy multikban Boldog Karácsony!-t ?

Miért rontják el az ostoba kereskedelemmel az év egyik, talán legszebb, ünnepét?

Vagy ez csak az én mániám? Csak én akarom visszakapni a régi ünnepet? Csak én vagyok ilyen régimódi?

Csak én teszem fel a kérdést: Hol vagy, Karácsony? És akkor még nem beszéltünk a Mikulásról…

Tóth Zita Emese: Nézz rám...

Nézz rám, ma jobban karcol a vágy, fejed
Hajtsd ölbe még egyszer, az enyém vagy most.
Futó bolond itt benn az álom,
így jön a képzelet, újra látom...

ahogy nyúlik a paplan, alattam mozdul az ágy,
bennem dobban valami szív,
és feléd fordulok:
most nézz ide hát, hajtsd ölembe fejed,
majd szivárványt rajzol e furcsa játék,
veled.

Nézz rám, ma jobban harcol a vágy, fejed
Hajtsd ölbe még egyszer, az enyém vagy most.
Futó bolond itt benn az álom,
így jön a képzelet, újra lábon.

Tág - Fazék

Az idény első profi meccsére a favoritnak számító Tág ellen, a Fazekasban került sor, szerdán (XI. 20-án) 14:45-kor. Ezen a mérkőzésen számunkra nem a győzelem, hanem a tisztességes helytállás, a játékritmus tartása volt a fontos. Kecsu bá’ a játszma elején mindegyikőnktől azt kérte, hogy próbáljuk meg – magunkhoz mérten – a legtöbbet nyújtani, és hajtsunk, ameddig csak bírunk. Ugyanis ezen lányok ellen, akik között országos válogatott játékos is van, csak így lehet életben maradni. De csapatunk még nem igazán tudta kipihenni a vasárnapi meccseket. Az első negyedben bár sokszor eljutottunk a palánkig, de dobásaink sorra elkerülték a kosarat. Azonban az ellenfél gyorsan és szinte mindig kosárral fejezte be a támadást. Így ezt a játékrészt 22-3-as eredménnyel zártuk. A második 10 perc elején összeszedtük magunkat, biztató jelként elkezdtünk harcolni. Ám a félidő vége felé lankadt küzdő erőnk, kezdtük feladni a meccset; elfogadni, hogy nem tudunk feljebb kapaszkodni. Talán ez volt a mérkőzés döntő pontja. A második félidőnek 43-7-es állással vágtunk neki. De pár perc játék után nem várt esemény következett. A játékvezető 40 pontos különbségnél 47-7-nél lefújta a mérkőzést.

pontszerzők: Nyolcas Zsuzsi 4, Lakatos Dóri 3

végeredmény: 47-7 (22-3;43-7)

Nyíregyházi összefoglaló

Nagy esések - vicces pillanatok – a magunkra találás öröme

A 2010/11-es diákolimpiai idény hamarosan kezdetét veszi; ezért lány kosárlabda csapatunkkal most vasárnap (XI. 17-én) két meccs erejéig elutaztunk Nyíregyházára, hogy kicsit „bemelegítsük” magunkat a szezonra.

Az első összecsapást 9 órától, a több profit is felvonultató házigazda, nyíregyiek ellen játszottuk. A korai kelés vagy az ellenfél játékrutinja miatt csapatunk az első 5 percben 12 kapott pont ellenében 0 találatot ért el. Erről az állásról küzdöttük fel magunkat, főleg Zsuzsi dobásainak köszönhetően. Így az első negyedet 15-8-as nyíregyházi vezetéssel fejeztük be. Később a csapatunk felhozta magát 9 pontos különbségre, az első 20 percet 29-20-szal zártuk. A második félidőben egyre több lepattanót szereztünk, és a védelmet is egyre többször tudtuk megingatni. A harmadik negyedben már mi dobtunk több találatot, így ezt a játékrészt megnyertük 9-8-ra. Bár a végeredményt ez nem változtatta meg, de megmutattuk, hogy fel lehet és fel is kell állni a padlóról. Az utolsó 10 percben nagyon szép játékot produkáltuk, így a mérkőzést 51-39-es végeredménnyel fejeztük be.

pontszerzők: Nyolcas Zsuzsi 10, Kovács Edi 8, Lakatos Dóri 7, Makszin Vivi 6, Nagy Betti 4, Kecskeméti Lizi 2, Szabó Gréti 2

végeredmény: 51-39 (15-8; 29-20; 37-29)

Második meccsünk 13:00-tól Sárospatak ellen vette kezdetét. A három órás pihenő, a csapatmegbeszélés, a Kecsu bá’-tól kapott almák és lelki fröccs, az egész csapatra jótékonyan hatott. Elejétől fogva elkaptuk a mérkőzés fonalát. Az ellenfél erőtlen zónáját ügyesen kijátszva a Dóri, Vivi, Zsuzsi hármas csodákat művelt. Hasonlóképpen a három centerünk, Edi, Betti, Lizi is „megverekedtek” a lepattanókért és az indításokat követően kosárral fejezték be a támadásokat. A második félidőben a kevésbé rutinosabb játékosink is pályára kerülhettek. A minden negyedben diadalmaskodó Fazekas csapata 61-22 végeredménnyel zárta a tornát.

pontszerzők: Makszin Vivi 17, Nyolcas Zsuzsi 16, Lakatos Dóri 10, Nagy Betti 8, Kecskeméti Lizi 6, Szabó Gréti 2, Nagy Bogi 2

végeredmény: 61-22 (16-6; 34-12; 47-16)

De ez még csak a kezdet, a héten ugyanis elkezdődik a profi, majd később az amatőr bajnokság is. Gyertek minél többen szurkolni, hogy idén is meg tudjuk mutatni, milyen az, ha egy iskola egy célért küzd a pályán!!!

Vidákovics Gyöngyi: A felfedező Karácsony Anett)

Szeretnénk, ha nem kellene annyit tekergetnetek, kedves blogolvasók. Éppen ezért - ha bejegyzést írtok, használjátok a Link ikon utáni 4. jelzést, amely kettévágja a szöveget, s bővebben mindenki folytathatja az olvasást.Ez most a próba.

mellékes...boldogság...

Igen, mellékes, hogy egy érettségi feladatot linkeltem be! Magyarból, középszinten egy érvelést.

Szerinted mi kell a boldogságunkhoz? Egyetértesz-e a cikkben foglalt állítások valamelyikével? Melyikkel? Miért?

Írd le kommentben!

Szókratész óta ismerünk elképzeléseket arról, hogyan kell boldogan élni, de csak néhány évtizede vizsgálják ezt a kérdést tudományos módszerekkel – derül ki az alábbi szövegrészletekből. A szövegben megnevezett boldogság-okok közül melyekkel tud azonosulni, és/vagy melyekkel nem? Érvelésében használjon fel irodalmi példákat is!

Plaschil Bernadett - "Lélekfürdő"

"Gyermekek vagyunk és hitünk valósága meséink ábrándjaival keveredve alkot egy szép, egy új világot
És elhisszük, hogy jó lesz a rossz, ha megszagol egy szép virágot..."

Karácsony Anett: 2010. október 27. a suliban...

Egy napos, de kicsit csípős reggelen elkezdődött az, amit az elsősök, és mi, szervezők olyannyira vártunk: az ELSŐSAVATÓ! A nap összefoglalását és a képeket későbbre tartogatom....,

Tarcza Anna - Best of Me

Falusi bogáncs

ELSŐSAVATÓ I. 2010

A 9.E osztály dicshimnusza

Mennyi szó, mennyi tintapaca,
Mind hasztalan, és kevés arra,
Hogy leírja, kik is vagytok ti:
A kicsik bébiszitterei....

Egyetlen osztály sincs,
Mely a sulinak ekkora kincs,
Lényetek akár a fény,
Vagy az eper egy fagyi tetején.

Dísztárcsa egy autó kerekén,
Melyből nincs még egy a Föld kerekén:
Ez az osztály is ilyen kiváló,
Utánozhatatlan és egyedülálló.

Veletek a folyosón találkozni,
Olyan, mint Isten lábát megfogni.
De nekünk e mindennap tapasztalható,
Ezért az érzés hatványozottan mélyreható.

Eddig gumicsirke módjára
Indultunk a magunk dolgára,
De lepkehálóként minket összefogtatok,
S mint egy antenna, utat mutattatok.

Sorolni is nehéz rátok a jelzőket,
Mintha nem ízesítenénk retekkel szendvicsünket,
Vagy ha kihagynánk az osztrigát a tengergyümölcsei-tálból,
Olyan űr lenne itt a hiányotokból.

A napunk csakis jó lehet,
Ha magunk mögött hagyva a kipufogógáz-felleget,
Belépünk a hátsó épületbe,
S bepillanthatunk a termetekbe.

Jobb érzés ennél nem is létezik,
Lelkünk perselye már nem éhezik,
Mert Ti azt örömmel tápláljátok,
S borravalóként szeretetet is adtok.

Tudjuk, ezt eléggé meg nem köszönhetjük,
De hálánkat valahogy kifejezhetjük:
Íme, zárásként, egy szórakoztató
Fiú hullahopp-karika bemutató.

ELSŐSAVATÓ II. 2010

Egy osztály élete

Kipufogógáz terjeng a Hatvan utcán
Emese imádkozik, legyen túl 6 órán.
Tamikán egy gyönyörű ruha,
Előtte mendegél a kedves Szonja.

Lili bőszen belép az osztályba,
Hirtelen medvesajtot ken Kitti fényes hajába.
A csaj sípol, mint egy gumicsirke,
A többi hasát fogva röhög, he-he-he-he.

Csaba haja belőve, mint egy tévéantenna,
Látszik, jól telt neki az éjszaka.
Enikő szeme, akár az osztriga gyöngye,
Jobban fénylik, mint egy tintapaca pöttye.

Ildikó tanárnő, akár egy bébiszitter,
Nála pihen az osztálypersely.
Bernadett kezébe eperke,
Rebeka lepkehálóval pihen a terembe’.

Hanna késve érkezik a terembe,
Kissé mérges emiatt a tanár tekintete.
Tóth Árpád utcán hirtelen püffen a trabant,
Leesik róla egy retkes dísztárcsadarab.

(9. D)

ELSŐSAVATÓ III.

Dicshimnusz a 11. B-ről

A 9. C osztály verse

Adjatok most szót nekem,
Hallgassátok énekem!
Nem retekről, sem eperről,
Nem is a rosszcsont bébiszitterről,
Hanem iskolánk legjobb osztályáról,
Iskolabuszunk dísztárcsájáról,
A szellemes és kellemes tizenegy b-ről,
Diákéletünk fő verőeréről!

A gumicsirke tartós, ők még kitartóbbak.
A medvesajt is finom, ők még annál is jobbak.
Elméjük tiszta, hírnevük messze száll, ó!
Nem kapja el azt a lepkeháló.
Fogják az adást, antenna sem kell nekik;
Agyuk kerekeit, mint hullahopp-karikát sebesen pörgetik.
Élnek ők vidáman, mint osztriga a vízben,
Ők a legjobb osztály most, 2010-ben.

Hibát ne keress náluk, itt e házban,
Annyi van csak bennük, mint oxigén a kipufogógázban!
Vagy mint tintapaca a merevlemezen,
Vagy mint zsiráfnyál a frissen sült perecen.

Dicsőítő dalom ezzel befejezem,
Jutalomért, íme, itt tartom perselyem:
Szerény elismerés a diákköltők bére.
Szálljon áldás, jólét a 11. B-re.

A 9. B fohásza)

Nem tudjuk, kik vagytok,
S azt sem, hogy vagytok,
Tán elsősök bébiszitterei vagytok?
Nem hiszem.

Mikor anno a horvát parton
Lepkehálóval osztrigát fagtom,
Akarom mondani fogtam,
Nem gondoltam, hogy… - Antenna!!

Mintha kipufogógázt szívtam volna,
Úgy léptem be a suliba,
Ahol vigyáztok ránk, mint gumicsirkék
Tojásaikra.

Most pedig pörgök, mint egy
Hullahopp-karika,
Vagy mint egy dísztárcsa,
Mert itt vagytok nekem.

Epret, s rá retket eszegettem,
S törtem fejem,
Mit írjak rólatok?
S jöttek a rímelő szótagok.

Miközben írtam, tintám a lapra folyt,
És lett belőle tintapaca/folt.
Pénzemet perselyéből elővettem,
Hátha futja egy előlegre.

De nem futotta, ejj,
Úgyhogy érjétek be ennyivel:
Úgy gondolunk rátok, 11. b
Ahogy a medvesajtra,
Mint barátainkra.